A fiatal növényeket számos stresszhatás érheti, amelyek jelentős hatással lehetnek a terméseredményre. Ezek közül a legfontosabbak az optimálistól eltérő időjárási körülmények, a kedvezőtlen talajtulajdonságok, a kórokozók fertőzése és azok a mérgező vegyi anyagok (például növényvédőszer-maradék, illetve az alkalmazott gyomirtó szer), amellyel a növény találkozik.
A termesztéstechnológia lényeges feladata, hogy a lehetőségekhez képest igyekezzünk csökkenteni a termesztett növényt érő stresszhatásokat (optimális vetésidő, megfelelő növényvédelem), másrészt segítsük a növényt az elkerülhetetlen stresszhatások kivédésében. Erre a célra különösen alkalmas az Algafix nevű mikrobiológiai lombtrágya, amely jelentősen növeli a növény stressztűrő és regenerálódó képességét.
Hatása annál biztosabb, minél korábban juttatjuk ki, hiszen ebben az évben a szokásosnál nagyobb kockázatot jelent a gyomirtó szer maradékok által okozott stressz. A talajt még nem borító, fiatal növények sorainak a kezelésére kiváló készülék az Algafix AntiStressz JET.
Hazánkban évente körülbelül 10 000 tonna gyomirtó szert juttatnak ki, ami megdöbbentően nagy mennyiség. Legalább a fele teljesen felesleges, hiszen a korszerű technika lehetővé tenné, hogy a kapáskultúrák esetén csak a sorokra szórjanak gyomirtót, a sorközöket pedig kikapálják sorközművelő kultivátorral. Ez a hatalmas gyomirtó szer tömeg egyrészt azt eredményezi, hogy ha az ember kinyitja a vízcsapot – például Budapesten – akkor egy liter vízzel együtt kifolyhat rajta vagy pár tucat nanogramm gyomirtó szer hatóanyag. Másrészt a gyomirtó szerek erősen stresszelik a kultúrnövényt.
Ez abban nyilvánul meg, hogy a termesztett növény kicsit megsárgul és kicsit megáll a növésben legalább 1–2 hétig. Természetesen az egyes szerek között minden szempontból nagy különbségek vannak, és a fajták/hibridek is eltérő érzékenységet mutatnak. Az is bizonyos, hogy ha az időjárási és talajviszonyok eltérnek a kultúrnövény optimumától, akkor a gyomirtó szerekre is érzékenyebben reagál. Vannak olyan gyomirtó szerek, amelyek csak akkor képesek kifejteni a hatásukat, ha a kijuttatást követően leesik 1–2 cm csapadék. Ezért is volt olyan sok gond a múlt évben a gyomirtással, hiszen a gyomok nőttek és mivel nem vették fel a gyomirtó szert, a kevés vizet is elszívták a kultúrnövény elől.
A gyomirtó szer használat fél évszázados történetében még nem volt olyan nagy szárazság az országban, mint az elmúlt évben, ezért bizonyosan senki sem tudja, hogy milyen stresszhatással kell majd számolni idén tavasszal a múlt évről a talajokban maradt gyomirtó szerek miatt.
Az mindenesetre biztosra vehető, hogy érdemes megnézni az egyes táblákon használt gyomirtó szerek utóveteményre vonatkozó előírását. Ha valaki olyat talál, hogy az általa használt gyomirtó szer esetében bizonyos növény vonatkozásában mélyszántás szükséges, akkor azt érdemes komolyan venni és ez semmiképp nem lehet megnyugtató.
Arra is érdemes figyelni, ha bizonyos talajkémhatás érték alatt/felett ezt-azt nem lehet vetni. Gondoljunk arra, hogy a táblák nem homogének és nem kis kockázat, ha akár egy részét károsítja a gyomirtó szer maradék.
